2013. április 24.

#2 Niall Horan - Felhők fölött 3 méterrel +18



Felhők fölött 3 méterrel

Kabátomat összébb húztam egy kisebb fuvallat miatt. A buszra várok pár másik diákkal együtt. Nem egy osztályba járunk, sőt még a nevüket is alig tudom, de azért megnyugtató, hogy nem egyedül vagyok a szinte még sötétben. Ez az utolsó évem a középiskolában, aztán ha felvesznek egy londoni egyetemre költözöm álmaim városába. Ha pedig nem, akkor maradok itt Mullingar-ben. Amit természetesen nem akarok! 
Egy alakot véltem felfedezni. Egyre közelebb ért, majd megállt mellettem. Ő volt az. Niall. Együtt járunk matematikára és egymás mellett is ülünk. Nem nagyon szoktunk beszélgetni, hiszen ha már csak hozzám szól elpirulok és totálisan zavarba jövök. Ezen általában ő jót mosolyog.
- Szia (T/N). - köszönt rám reggeli rekedtes hangján, amelyből most eléggé kilehetett venni a fáradságot. Pillangók a hasamban feléledtek és elpirultam.
- Szia Niall. - emeltem rá tekintetem. Arcát az utcai lámpa gyér fénye megvilágította, ezzel elérve, hogy szemei a szokásosnál is jobban csillogjanak. Kék íriszei semmihez sem foghatóak, egyszerűen gyönyörűek. Talán mondanom kellene valamit. Csak még ki kellene találnom, hogy mit.
- Hogy vagy? - kérdezte egy apró mosoly kíséretében. Hú, szerencsére ő felhozott egy témát, ami ugyan elég sablonos, de nem számít.
- Köszi, jól. Te? - kérdeztem vissza.
- Megvagyok. - vonta meg lazán a vállát. Csend következett köztünk, csak néhány kocsinak a zúgását lehetett hallani és a többi diák halk pusmogását.
- Fáradtnak tűnsz. - szólaltam meg kis idő múlva. Rám nézett és elmosolyodott.
- Nem tudtam aludni az éjjel, mert valaki folyton a fejemben szaladgált. - vigyorgott rám sejtelmesen. Szomorúan elfordítottam a fejem, hiszen biztosan van egy lány aki tetszik neki és sokkal szebb mint én. - Kérdezhetek valamit? -
- Persze. - emeltem rá tekintetem.
- Nem fáradtál el? - kérdezte és közelebb lépett hozzám. Elém állt és kezét arcomra simította. Szívem iszonyat gyorsasággal kezdett el kalapálni, szinte már majd' kiugrott a helyéről.
- M-miben? -kérdeztem vissza meglepődötten. Halkan kuncogni kezdett miközben arcomat cirógatta.
- Hát a sok szaladgálásban. - mosolygott. Ez nem hiszem el! Rám gondolt. RÁM. Úristen. Ez annyira hihetetlen!
- T-te rám gondoltál? - kérdeztem lélegzet vissza fojtva. Aprót bólintott és az utcai lámpák ahogy megvilágították az arcát lehetett látni, hogy halvány pír szökik fel rá. Nagyon zavarba jöttem, ezért megpróbáltam lehajtani a fejemet, de abban a pillanatban a kék szemű herceg felemelte azt miközben fejét közel hozta enyémhez.
- Szökjünk el. - lehelte szinte az ajkaimra. Komolyan azt akarja, hogy EGYÜTT szökjünk meg? Ő? Akire a nap minden percében gondolok? Szeretnék vele lenni, de nem tehetjük ezt meg.
- Te is tudod, hogy nem lehet.. - utasítottam vissza ajánlatát.
- Kérlek. - nézett mélyen szemembe és szinte már könyörgött. 'Menj el vele, lehet, hogy nem lesz több ilyen alkalom' suttogta a kis piros ördög. 'Ne menj el vele. Nem lóghatsz csak úgy az iskolából' suttogta az angyal.
'Menj'
'Ne menj'
'Menj'
'Ne m..'
'ELÉG' gondoltam magamban. Teljesen őrült vagyok..
- Na mi a válasz? Kérlek gyorsan dönts, mert mindjárt jön a busz. - sürgetett. A busz pont most fordult be az utcára és a diákok elkezdtek a padkához tolakodni, de mi hátrébb maradtunk. Szélesen elmosolyodtam és mielőtt még ideért volna a busz megragadtam a kezét és a hátunk felőli erdős részre kezdtem húzni. Sikeresen beértünk még mielőtt a buszsofőr meglátott volna minket. Ahogy hirtelen megálltam Niall a hátamnak ütközött ennek következtében egy fának dőltem. Ahogy felé fordultam a lélegzetem is elakadt közelsége miatt. Kicserepesedett ajkaim elváltak egymástól és felnéztem arcára. Éreztem arcomon meleg mentol illatú leheletét.
- Menjünk el nálunk. Senki nincs otthon. - mondta egészen halkan. A pimasz mosoly ott ült az arcán, mire felkuncogtam.
- Oké.- egyeztem bele. Miután a busz elment, elsétáltunk Niallék házához. Nem volt túl messze, ezért viszonylag hamar odaértünk. Kinyitotta az ajtót, majd betessékelt rajta.
- Kérsz inni, esetleg enni? - kérdezte, miután a táskáját hanyagul lehajította a kanapéra.
- Nem köszi. - mosolyogtam rá. Közel jött hozzám.
- Na és mit csináljunk? - kulcsolta össze ujjainkat és sejtelmesen elmosolyodott. - Tudod nekem lenne egykét ötletem. - kacsintott rám. Felnevettem és közelebb hajoltam hozzá.
- És meg is osztod velem? - suttogtam ajkaira. Észrevettem, amint nagyot nyel és rászorít a kezemre.
- Talán. - halkan beszélt. Hirtelen csapott le ajkaimra. Annyira váratlanul értek a szenvedélyes csókok, hogy nem tudtam mit is kell csinálni. De aztán hamar észbe kaptam és viszonoztam azt. Nyelve befurakodott számba és vad keringőzésbe kezdtek enyémmel. Kezét hátamra simította és még közelebb húzott magához, míg én a sajátjaimat tarkójára, majd hajába vezettem. Felmorgott, amikor egy aprót haraptam alsó ajkába, ami még jobban fokozta az eddig felgyülemlett vágyat iránta. Kezét mellkasomhoz vezette és lehúzta a bőrdzsekim cipzárját. Levette rólam, majd ledobta azt a földre.
- Ne. - suttogtam. Kicsit elhúzódott, majd homlokát enyémnek döntötte. Keze arcomon pihent és ujjaival azt cirógatta. Szemei csukva voltak, ajkai kissé elváltak egymástól és halkan zihált?
- Miért ne? - lehelte, majd ajkait nyakamra vezette és azt hintette be forró csókokkal. Testemet átjárta a bizsergő érzés és megremegtem.
- Nem lenne helyes. - nyögtem alig hallhatóan.
- Nem erőltetem. - húzódott el enyhe csalódással arcán, de aztán elmosolyodott. - Gyere. - fogta meg gyengéden a kezemet majd az egyik szoba felé vezetett. Kitárta előttem az ajtót, majd lassan besétáltam. Niall illata és a sötétzöld színű falak miatt rájöttem, hogy ez az Ő szobája. Egy zöldes fekete színekben pompázó franciaágy, fekete szekrények, egy íróasztal és egy éjjeliszekrény töltötte meg a szobát. Az asztal tele volt különféle papírokkal, valamint könyvekkel és még más dolgokkal. A falnál egy gitár pihent. Hirtelen csak annyit éreztem, hogy kezei derekam köré fonódnak majd felemel, és az ágyhoz szalad velem. Ledob az ágyra majd rám ugrik. Nevetve próbáltam lelökni, de nem sikerült. Befeküdt a lábaim közé, fejét hasamra
tette és ott pihentette meg azt. Oldalamra apró mintákat rajzolt, szemei egyre jobban csukódtak lefelé. Kezemet hajába vezettem és birizgálni kezdtem azt, amire ő egy halk sóhajjal válaszolt, és éreztem amint kicsit megremeg a teste. Kis idő múlva már csak halk egyenletes szuszogását lehetett hallani. Nemsokára én is egyre jobban elálmosodtam és én is sikeresen elaludtam.

A nap bevilágította az egész szobát fényességgel elborítva. Szemeimet bántotta a hirtelen jött fényesség. Kinyitottam a szemem és hirtelen azt sem tudtam hol vagyok a zöld falak láttán, de aztán leesett, hogy Niallnél vagyok. Körbenéztem, de sehol nem láttam a szőke fiút. Már éppen felállni készültem, amikor benyitott a szobába Ő, egy törülközőbe, ami a derekára volt csavarva. Hajából csöpögött a víz le a mellkasára, onnan pedig végig fojt egészen a törülköző széléig. Nyelnem kellett egy nagyot, különben egy nyögés szökött volna ki a torkomon. Hirtelen tört ráma  vágy. Akartam őt. Felálltam és egész közel léptem hozzá. Megfogtam a pólóm alját és lekaptam magamról, majd eldobtam a ruhadarabot. Elkerekedett szemei egyre sötétebbé váltak és csillogtak, akár a gyémánt. Remegő kezeimmel megfogtam az övét és az ágyhoz vezettem őt. Lelöktem őt rá, majd egy csábító pillantás és mosoly után gyengéden rá másztam. Kezei automatikusan derekamra siklottak és óvatosan megmarkolta azt. Felnyögtem gyengédsége miatt és azonnal megcsókoltam őt. Közben elhelyezkedtem a derekán ezzel elérve, hogy lovaglóülésben üljek rajta. Kezemet arcára tettem, míg a másikkal a hajába túrtam. Heves, szenvedélyes csókcsatánkat még akkor sem hagytuk abba, amikor fordított a helyzetünkön és ő került felülre. Hátamhoz nyúlt és kicsit megemelve testemet, kikapcsolta a melltartómat. Elváltunk egymástól, hogy letudja venni rólam a fekete csipkecsodát és eldobni, szemeit rajtam tartva. Arcomról egyre jobban lejjebb vándorolt pillantása mellkasomra. Arcom pírba szökött tekintete miatt. Ajakit harapta és nagyokat sóhajtott. Száját nyakamra helyezte, mire szemeim azonnal lecsukódtak. Ahogy ajkai közé vette az érzékeny bőrt, elállt a lélegzetem. Egy halk nyögés szaladt ki a torkomon. Éreztem amint reakciómra elmosolyodott. Mikor befejezte a szívást egy puha puszit adott arra a pontra. Szájával lefelé kezdett araszolni testemen és elért a melleimig. Csókolta, nyalta és masszírozta őket. Halk nyögésekkel és neve suttogásával adtam tudtára, hogy élvezem azt amit csinál.
Miután végig csókolta és puszilta egész felsőtestem és levette rólam a nadrágomat, fordítottam a helyzetünkön. Ismét ő volt alul és amikor szemébe néztem nem láttam benne mást, csak a vágyat Irántam. Elmosolyodtam, amit viszonzott. Most én kezdtem el őt ellepni csókokkal. Az arcától egészen addig, amíg a törülköző engedte. Felnéztem rá, de szemeit csukva tartotta, ajkai elváltak egymástól. Ahogy kezemmel óvatosan kibontottam a pamut darabot, kék íriszeit kinyitotta. Pillantása lapos volt, kezeivel közben a takarót markolászta. Lassan vettem le róla a törülközőt. Hatalmas erekciója láttán nagyot nyeltem.
Nem bírta tovább. Felrántott magához és maga alá gyűrt. A szintén fekete csipke bugyit majdnem hogy letépte rólam. Elhelyezkedett lábaim között, majd rám emelte tekintetét. Egyik kezét felvezette az arcomra és lágyan cirógatni kezdte azt. Közel hajolt ajkai szinte már súrolták enyéimet.
- Biztos, hogy akarod? - suttogta alig hallhatóan. Biztos voltam a válaszban.
- Semmit nem akartam még ennyire, mint téged. Érezni akarlak. De Niall.. - én is suttogtam.
- Tessék? - simított egy hajtincset a fülem mögé.
- N-nekem ez lesz az első.. - suttogtam olyan halkan, hogy féltem nem hallotta meg.
- Ígérem, hogy vigyázni fogok. - adott egy nagyon lágy puszit a felső ajkamra, majd az alsóra. Végül lágyan megcsókolt.
Hosszú ideje keringőzhetett már nyelvünk egymással, amikor egy éles fájdalmat éreztem. Felnyögtem, de ez nem az élvezettől volt. Nem mozdult meg. Várta, hogy megszokjam méretét. Nem tudtam magamon uralkodni és pár könnycsepp kicsordult a szememből. Ahogy csókolta az arcomat a könnyeket is eltüntette.
- Sajnálom. - lehelte a fülemhez hajolva.
Nem sokkal később egy lassú mozdulatot tett. A fájdalom mér enyhült, de még mindig éreztem.. Pár perc után egész kellemes volt, aztán a fájdalom egyre inkább alulra került, helyére az élvezet lépett fel. A szobát a nyögéseink és sóhajaink töltötték be. A hőmérséklet egyre inkább magasabb lett. Kezemet felvezettem combjára és a fenekéhez simítottam azt. Lágyan belemarkoltam, mire egy hangosabb nyögést sikerült kicsalnom belőle. Lábamat felhúztam és combjához nyomtam, majd körbeöleltem őt azokkal.
Kezeinket összekulcsolta és fejünk mellé helyezte azt. Összefonódott ujjainkat egyre jobban szorítottuk, hiszen a gyönyörkapujához egyre közelebb kerültünk.
Amikor elértünk oda, teljesen extázisba kerültünk mindketten. Legördült mellém és csak feküdtünk egymás mellett. Egyikünk sem tudott jelenleg megszólalni, sőt még gondolkodni is nehezen.

- Nem fájt? - kérdezte egészen halkan, amikor már egymás karjaiban feküdtünk egy takaróval testünkön.
- Az elején.. De aztán tökéletes volt minden. És nem voltam nagyon rossz? - kérdeztem és felnéztem arcára. Elmosolyodott és gyengéden megrázta a fejét.
- Tökéletes voltál. - suttogta.
- Boldog vagyok. -
- Én boldogabb. - N
- Az enyém a felhőkig ér. -
- Az enyém hárommal több. - N
- Három mivel? - kérdeztem érdeklődve.
- Három méterrel a felhők fölött!

Ha elolvastad és tetszik, kérlek pipáld ki egy kicsit lejjebb, az 'ELOLVASTAM' rubrikát. Köszönöm!:)
mrs. horan

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése